A színpszichológia egy viszonylag új, jelenleg fejlődés előtt álló kutatási terület. Azt ugyanakkor már számos kutatás igazolta, hogy a színek befolyásolják a hangulatunkat, érzéseinket, viselkedésünket. Lássunk ezek közül néhányat!

Rema Amawi és Michael Murdoch például azt vizsgálta, hogy miként befolyásolja egy gyógyszer színe a hatásosságra vonatkozó elvárásokat. A felmérésben négy országból vett részt több mint 600 fő. Feladatuk az volt, hogy hat különböző panasz esetében rendezzenek sorba eltérő színű tablettákat a vélt hatásosságuk szerint. 

Az eredmények pedig egészen meglepőek!

A kutatás ugyanis igazolta, hogy a tabletták színe hatással van a hatásossággal szembeni elvárásokra. A nyugtatók esetében a kék és a fehér színhez, az élénkítő szereknél pedig a piros és a sárga pirulákhoz kötötték a legnagyobb hatásosságot. A szorongásoldó gyógyszerek hatásossága tekintetében a kék és a fehér felváltva állt az első két helyen, a piros pedig a legkevésbé. A legerősebb kapcsolat a fehér tabletták és a fájdalomcsillapító hatás között volt megfigyelhető. A savkötők tekintetében a megkérdezettek a legnagyobb hatékonyságot a fehér és a sárga, a hallucinogén szereknél pedig a piros és a sárga piruláktól várták.

De mi áll ennek a hátterében?

A kutatók megfigyelései szerint a résztvevők választásait legfőképp az érzelmi okok, a társított szimbólumok és a már ismert gyógyszerek befolyásolták. Ez összhangban van a korábbi színpszichológiai kutatások eredményeivel is, miszerint a kék színt leginkább a nyugalomhoz és a hideghez társítjuk, a zöldet a természethez, a pirosat az agresszióhoz, a haraghoz és a hatalomhoz, a fehéret a tisztasághoz és a nyugalomhoz, végül a sárgát az energiához, a melegséghez és a boldogsághoz.

Nézzünk egy kutatást a piros színre!

A Rochester-i Egyetem és az Utrecht-i Egyetem kutatói, Andrew Elliot és Henk Aarts 2011-es kutatásuk keretében kapcsolatot fedeztek fel az izmok és a piros szín között. 

A kutatók két kísérletet végeztek el diákok körében. Első körben együttesen 30 általános és középiskolai tanulót kértek meg egy fémkapocs összecsípésére és kinyitására, miután hangosan felolvasták a piros vagy szürke zsírkrétával írt részvételi számukat. A második kísérletben pedig 46 egyetemi hallgatónak kellett megszorítania a domináns kezével és a lehető legnagyobb erővel egy markolatot, amikor meglátták a „szorítsd” szót egy monitoron. A szó azonos árnyalatú, fényességű és intenzitású piros, kék vagy szürke háttéren jelent meg.

Az eredmény?

A piros szín mindkét esetben jelentősen megnövelte a kifejtett erőt a szürke vagy a kék feltétellel ellentétben. Sőt, mi több, a második kísérletben nemcsak az erőkifejtés mértéke, hanem a reakció gyorsasága is megnőtt, amikor a piros szín jelen volt.

Hogy miért? A válasz egyszerű: amikor az ember dühös vagy támadásra készül, felgyorsul a keringése, vér szökik az arcába, vagyis elpirul. Ennek eredményeképp az évezredek során kialakult bennünk egy ösztönös veszélyérzet a piros szín láttán, aminek a hatására a mi szervezetünk is hasonlóképp elkezdi felkészíteni magát a védekezésre vagy a menekülésre. 

Persze nem olyan szintű védekezési reakcióról van szó, ami miatt egyből behúznánk egyet Piroskának, ha találkoznánk vele. A kutatók csupán energiabeli változásokat mértek, azonban sok szempontból ezek is meghatározóak lehetnek viselkedésünkre és döntéseinkre nézve.

És mi a helyzet a feketével?

A feketét gyakorlatilag minden kultúrában a gonosz és a halál színének tekintik, ám egyben a formális öltözködés egyik alapeleme is. De vajon számít ez a gyakorlatban?

Ez a kérdés foglalkoztatta a Cornell Egyetem két kutatóját, Mark G. Frank-et és Thomas Gilovich-ot is. A két kutató 1988-ban azt tanulmányozta, hogy a fekete színű ruházat vajon hatással van-e az azt viselő viselkedésére. Ennek tesztelésére megvizsgálták, hogy a fekete mezben játszó profi futball- és jégkorongcsapatok agresszívabbak-e, mint a nem fekete mezt viselő csapatok. 

A National Football League és a National Hockey League 1970-1986 közötti büntetési rekordjainak elemzése azt mutatta, hogy büntetések terén a fekete mezes csapatok mindkét sportágban a liga élmezőnyéhez tartoztak. Azokban az esetekben, amikor egy csapat nem fekete mezről fekete mezre váltott, a váltást a büntetések azonnali növekedése kísérte. 

Tehát a fekete mezes játékosok nagyobb valószínűséggel kapnak büntetést a sportversenyeken.

A kutatók itt viszont nem álltak meg: két további laboratóriumi kísérletet is elvégeztek annak a feltárására, hogy a büntetések megnövekedett száma inkább a bírói oldalról érkező előítéletnek köszönhető vagy a fekete mezt viselő játékosok valóban agresszívabbak. Az eredmények azt mutatták, hogy ez a megállapítás egyszerre tulajdonítható a társadalmi észlelési és az önészlelési folyamatoknak – azaz a bírók előítéletesebbek, a játékosok pedig agresszívabbak voltak. 

Mit vonhatunk le ebből tanulságként?

A színek rendkívül hatékony kommunikációs eszközök. Ugyanakkor, ha nem vagyunk tisztában vele, milyen hatással vannak az emberi agyra, könnyen előfordulhat, hogy nem a kívánt üzenetet közvetítjük egy ártatlan színválasztással. Először gondoljuk át, milyen érzelmi állapotba szeretnének eljutni ügyfeleink, majd ennek megfelelően döntsünk az uralkodó színekről egy termékben, üzletben vagy webshopban. Emellett érdemes lehet azt is megfontolnunk, hogy milyen színeket viseljünk például egy fontos tárgyaláson. Egy fekete vagy egy piros öltözékkel ugyanis nem biztos, hogy a legjobb benyomást tesszük partnerünkre.

HIVATKOZÁSOK

[1] Amawi, R. M., Murdoch, M. J. (2022): Understanding Color Associations and Their Effects on Expectations of Drugs’ Efficacies. Pharmacy, 10. kötet, 4. szám

[2] Elliot, A. J., Aarts, H. (2011): Perception of the color red enhances the force and velocity of motor output. Emotion, 11. kötet, 2. szám, 445-449. o.

[3] Frank M. G., Gilovich T. (1988): The dark side of self- and social perception: black uniforms and aggression in professional sports. Journal of Personality and Social Psychology, 54. kötet, 1. szám, 74‐85. o.