Önök mennyi ideig tudnának teljes mértékben odafigyelni egy előadáson, ha érdekli önöket? És, ha nem?

Az a helyzet, hogy akármennyire érdekes témáról beszélünk, akármennyire jó az előadó; akkor is nagyon nehéz hosszú időn keresztül egyetlen egy témára odafigyelni. Főleg akkor, ha nem fűződik a témához érdekünk, nem vagyunk benne érdekeltek.

Elég már néhány perc, és rögtön elkalandoznak a gondolataink, főleg, ha monoton vagy unalmas előadóról van szó. Ha pedig már nem figyelünk oda, a meggyőzési folyamat potenciális sikeressége hatványozottan csökkenni fog. Ezért nagyon fontos, hogy olyan taktikákat alkalmazzunk, melyben röviden, tömören beszélünk, és folyamatosan fenntartjuk a hallgató/ hallgatóság figyelmét?

De hogyan lehet ezt elérni?

Ahhoz, hogy folyamatosan fenntartsuk a figyelmet, nagyon fontos, hogy bontsuk 20 perces szakaszokra a gondolkodási folyamatokat! A kutatások szerint 20 percenként elengedhetetlen, hogy szünetet tartsunk, időt adjunk az ügyfeleknek feltöltődni.
Amennyiben túllépjük a 20 perces határt, egyre kisebb az esélye, hogy a meggyőzési folyamat sikeres lesz.

Ne csak magunkra figyeljünk, figyeljük a hallgatóság reakcióit!

Ha azt látjuk, hogy 8 perc, 10 perc után lankad a figyelem (ez is könnyen előfordulhat), azonnal változtassunk. Ilyenkor könnyen észrevehetjük a nonverbális jelekből, ha nem figyelnek.
Ha ezt vesszük észre a következőket tehetjük:
– Abbahagyjuk a témát, és valami teljesen másról beszélünk, ezzel is szünetet hagyunk és időt nyerünk
– Ebben az esetben a legjobb, ha valami személyes történettel állunk elő, és jelezzük, hogy most valami nagyon izgalmas, rendhagyó fog következni
– Ha már minden fontosat elmondtunk és összefoglaltunk, minél hamarabb fejezzük be az előadást
– Tegyünk valami meglepőt, kapcsoljuk le a lámpát, nyissuk ki az ablakot vagy ajtót

forrás:
Weinschenk, S., A meggyőzés tudománya, HVG könyvek, 2015