Az in-group bias, vagyis a csoporton belüli elfogultság az a jelenség, amikor az emberek előnyben részesítik saját csoportjuk tagjait, szemben a kívülállókkal. Ez a hajlam még akkor is megjelenik, amikor a csoportok teljesen véletlenszerűen alakulnak ki, így a csoporttagság gyakorlatilag értelmetlen.

A jelenség egyik híres kutatása Michael Billig és Henri Tajfel nevéhez fűződik, akik 1973-ban vizsgálták ezt. A résztvevők két festmény közül választottak, majd két csoportba osztották őket, festménypreferenciák alapján. Ezután a résztvevőknek pénzt kellett osztaniuk másoknak, a csoporttagságot jelzőszámok alapján azonosítva. Az eredmények azt mutatták, hogy az emberek több pénzt adtak saját csoportjuk tagjainak, függetlenül attól, hogy a csoporttagság véletlenszerű volt-e vagy sem.

Az in-group bias az üzleti életben is jelentős hatással bír. Gyakran előfordul, hogy a vezetők és a dolgozók előnyben részesítik saját csapatuk vagy osztályuk tagjait, szemben más osztályokkal vagy külső partnerekkel. Ez a jelenség befolyásolhatja a döntéshozatalt, például az előléptetések, bónuszok és projekt kijelölések terén, ami torzítja az igazságosságot és a teljesítmény alapú elismerést. Az ilyen elfogultság hosszú távon alááshatja a szervezeti kultúrát és gátolhatja a vállalatok közötti együttműködést, valamint az innovációt.

^{Forrás: Billig, M., & Tajfel, H. (1973). Social categorization and similarity in intergroup behaviour. European journal of social psychology, 3(1), 27-52.}