2012- ben a Sandy hurrikán végigsöpört a Karib-tengeren és az Atlanti-óceán egyes térségein. Óriási mentőakciók indultak, cégek százai szálltak be anyagi vagy logisztikai támogatásokkal segíteni a rászorultaknak segíteni (Cialdini et al, 2015).
A hírcsatornák szerepe nem csak a mozgósításra és tájékoztatásra szorult, hanem arra is, hogy egyes neveket adtak a hurrikánnak. Például a „Snowican”, amellyel a Sandít kísérő hatalmas lavinákra próbáltak utalni, vagy a „Frankenstorm”, amivel azt jelezték, hogy a vihar időpontja közel esett a halloweenhez (Cialdini et al, 2015).
Biztos adat nincsen azzal kapcsolatban, hogy ezek a nevek mennyivel emelték meg az adományozási kedvet, arra viszont van, hogy a hurrikán „hivatalos” neve milyen hatással van az adományozási kedvre. Ez pedig arra is bizonyíték, hogy az üzenet apró megváltoztatása milyen hatással lehet a meggyőzésre és befolyásolásra.
Jesse Chandler pszichológiaprofesszor arra a meglepő következtetésre jutott, hogy az emberek jóval többet adakoznak akkor, hogyha a nevük kezdőbetűje megegyezik a hurrikán nevének kezdőbetűjével. Bizonyíték erre, hogy azok, akiknek R betűvel kezdődött a neve, 260%-al (!) többen támogatták a Rita hurrikán károsultjait; és ugyanez volt érvényes a Katrina hurrikánnál, továbbá az ezeket megelőző években pusztító hurrikánok után is. A hurrikán nevének és az adakozók nevének kezdőbetűje aránytalanul nagy számban egyezett (Chandler et al, 2008).
Adam Alter merketingprofesszor a Drunk Tank Pink nevű könyvében megfogalmaz egy olyan elméletet, hogy a Meteorológiai Világszervezetnek hatalmában áll befolyásolni a beérkező adományok mennyiségét azáltal, hogy a hurrikánoknak gyakrabban előforduló neveket adnak. Sőt Alter tovább is megy ennél, mivel még azzal is hatással lehetnek a beérkező adományokra, hogy azon a területen, ahol lecsap a hurrikán, előzetesen ellenőrizni tudják a szavazók névjegyzékét, és olyan nevet adhatnak a viharnak, amely a környéken a leggyakrabban fordul elő (Alter, 2013).
Sőt, az emberek számára annyira fontos a nevük, hogy az ún. koktélparti jelenség során megmérték, hogy az emberek egy zajos helyen, ha kiejtik a nevüket- mintha láthatatlan antennáik lennének- azonnal odafigyelnek majd. (Cialdini et al, 2015). Ezért működik zseniálisan amikor óvodásokat akarnak meggyőzni, hogy kóstolják meg az ételt és a nevükhöz hasonlóan nevezik el az ételt: pl. Lacinak „Lackó burger” van ebédre stb.
Ebből pedig az következik, hogyha a meggyőzési folyamat során következetesen a nevén szólítjuk a személyt, akivel tárgyalunk, sokkal inkább lesz sikeres a befolyásolás. Ha pedig terméket, projekteket nevezünk során, már a kezdetekkor érdemes olyan nevet adni neki, melynek betűi gyakran használtak, vagy többnyire olyan betűk szerepelnek benne, melyek egyeznek majd a résztvevők, vásárlók neveinek betűivel (Cialdini et al, 2015).
Forrás:
Cialdini et al (2015): Kis lépés nagy hatás. HVG könyvek
Chandler, J., Griffin, T., & Sorensen, N. (2008). In the “I” of the storm: First name initial influences donations to disaster relief efforts.
Alter A. (2013): Drunk Tank Pink. and Other Unexpected Forces That Shape How We Think, Feel, and Behave by Adam Alter. Paperback
Kép forrása: http://www.djarni.hu/blog/neked-is-egy-coca-cola-nevek-listaja
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]
