A Lag Effect azt mutatja, hogy az információk hosszabb távú megőrzése akkor a leghatékonyabb, ha azok ismétlését hosszabb időközök választják el. Ez a jelenség ellentétben áll azzal a gyakorlattal, amikor az információkat rövid idő alatt többször ismételjük, amit gyakran „magolásnak” neveznek.
Kahana és Howard 2005-ös kutatása a „Psychonomic Bulletin & Review” című folyóiratban jelent meg, és a szabad emlékezeti felidézés terén vizsgálta a késleltetési (lag) és térköz hatásokat. A kutatók tiszta listák felidézését tesztelték különböző időközökkel, hogy megállapítsák, hogyan befolyásolják az emlékezet minőségét és mennyiségét. Az eredmények kimutatták, hogy az ismétlések közötti hosszabb időközök javították a résztvevők képességét az információk pontosabb és hosszabb távú visszaidézésére.
Ez a felfedezés alátámasztja a Lag Effect pszichológiai alapját, miszerint a hosszabb időközök segítenek az agynak mélyebben feldolgozni és hosszú távon megőrizni az információkat. Ez a megértés fontos lehet minden olyan területen, ahol az információk tartós megjegyzése kritikus, például az oktatásban vagy a szakmai képzésben.
Forrás: Kahana, M. J., & Howard, M. W. (2005). Spacing and lag effects in free recall of pure lists. Psychonomic Bulletin & Review, 12(1), 159-164.