Képzeld el, hogy havi 50 000 forintot szánsz étteremre. A hónap végén ebből már csak 15 000 forint marad, amikor a barátaid szerveznek egy vacsorát. Ott pont elköltöd a maradék pénzt, de mégis, a vacsora kevésbé esik jól, mint máskor.

Ismerkedj meg a bottom-dollar hatással!

Soster 2014-es tanulmányában vizsgálta, hogy a hitelkártyás fizetés hogyan kapcsolódik a bottom-dollar hatáshoz. Arra a következtetésre jutottak, hogy a későbbi fizetés miatt az emberek kevésbé érzik a vásárlás fájdalmát, ami azt eredményezi, hogy a költségek későbbi észlelésekor gyakrabban jelentkezik a bottom dollar hatás. Ajánlást tettek, hogy az érzelmi reakciók kivédése érdekében a fizetéseket azonnal az adott vásárlás idején végezzük.

A bottom-dollar hatást fontos ismerni, mert megmutatja, hogy nem mindig járunk el ésszerűen a gazdasági döntéseinknél, ami negatívan befolyásolja érzelmeinket. Bár segíthet abban, hogy átgondoljuk a megmaradt pénzünk elköltését, a bottom-dollar hatás akkor lép fel, amikor már meghoztuk a döntést a pénzünk elköltéséről, és feleslegesen rosszul érezzük magunkat a vásárlás miatt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak, hogy kifogytunk a pénzből, hanem a vásárlás miatt is rosszul érezzük magunkat, ami ebbe a helyzetbe hozott minket.

Értékesítőként érdemes az értékesítési ajánlatokat olyan időpontokban kiemelni, amikor az embereknek általában több rendelkezésre álló pénzük van, például a fizetési időszak elején vagy bónusz kifizetések után. Ez segíthet minimalizálni a bottom-dollar hatását, mivel az ügyfelek hajlamosabbak lehetnek pozitívan reagálni az ajánlatra.

^{Forrás: Soster, R. (2014). ‘Bottom-dollar effect’ makes shoppers blue. Interview by C. Kissel. Bankrate.}