Miért lelkesít jobban a bizonytalanság, mint a biztos jutalom?
Képzeljük el: két promóció közül választhatunk – az egyik garantáltan 1000 forintot kínál, a másikban vagy 1000 vagy 2000 forint ütheti a markunkat. Meglepő módon sokan az utóbbit választják, és nem (csak) a nagyobb összeg reményében. A jelenség neve: motivating uncertainty effect. Shen, Fishbach és Hsee 2015-ös kutatásukban azt vizsgálták, hogyan hat a jutalom bizonytalansága […]
Miért gondoljuk néha, hogy a kevesebb jobb?
A „kevesebb-több hatás” (less-is-better effect) egy kognitív torzítás, amely miatt az emberek néha a kisebb értékű opciókat vonzóbbnak találják, ha azokat önállóan értékelik. Ez az effekt számos területen megfigyelhető, például a fogyasztói döntésekben, az ajándékozásban vagy akár a munkahelyi értékelésekben. Christopher Hsee 1998-as kísérlete jól szemlélteti ezt a jelenséget. Egyik vizsgálatában két jégkrémadagot mutatott a […]
Miért érti mindenki félre a meetingeket?
Ganske és Hebl 2001-es kutatásukban azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a nemi sztereotípiák az emberek emlékezetét egy történet kapcsán. A résztvevők ugyanazt a történetet hallották, de egyik csoport férfi (John), a másik női (Silvia) névmásokkal kapta meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók saját sztereotípiáik alapján torzították az emlékeiket: a férfi karakter agresszívebbnek és férfiasabbnak […]
Hatékonyabb tanulás a Lag Effect segítségével: Miért jobb a ritkább ismétlés?
A Lag Effect azt mutatja, hogy az információk hosszabb távú megőrzése akkor a leghatékonyabb, ha azok ismétlését hosszabb időközök választják el. Ez a jelenség ellentétben áll azzal a gyakorlattal, amikor az információkat rövid idő alatt többször ismételjük, amit gyakran „magolásnak” neveznek. Kahana és Howard 2005-ös kutatása a „Psychonomic Bulletin & Review” című folyóiratban jelent meg, […]
Incentivization – Miért kötik sokszor a viselkedést jutalomhoz, vagy fenyegetik büntetéssel
Az incentivization (ösztönzés) jelensége gyakran megfigyelhető. Képzeljük el, hogy egy szülő pénzt ajánl a gyerekének, ha segít a házimunkában. A pénzjutalom ösztönzi a gyermeket, hogy részt vegyen a feladatokban, így a szülő célja megvalósul. Az ösztönzés hasonló módon működik az üzleti életben is, ahol a megfelelő jutalmak hatékonyan motiválhatják az embereket a kívánt viselkedésre. Az […]
In-group bias, avagy miért részesítjük a saját csoportunk tagjait előnyben?
Az in-group bias, vagyis a csoporton belüli elfogultság az a jelenség, amikor az emberek előnyben részesítik saját csoportjuk tagjait, szemben a kívülállókkal. Ez a hajlam még akkor is megjelenik, amikor a csoportok teljesen véletlenszerűen alakulnak ki, így a csoporttagság gyakorlatilag értelmetlen. A jelenség egyik híres kutatása Michael Billig és Henri Tajfel nevéhez fűződik, akik 1973-ban […]
A kontroll illúziója – Hogyan érjük el, hogy nyerjen a kedvenc focicsapatunk?
Egy család megnézi kedvenc focicsapatának bajnoki mérkőzését. Mint mindig, az apuka viseli a „szerencsét hozó” mezét. Ragaszkodik hozzá, hogy viselje, mert úgy gondolja, hogy ez növeli a csapat győzelmi esélyeit. Ismerje meg a kontroll illúziójának jelenségét! Ismerős? Ellen Langer 1975-ös kutatásában rávilágított arra, hogy az emberek nagyobb önbizalommal viseltetnek a szerencsejátékokban, ha úgy érzik, hogy […]
Bottom-dollar hatás: nem mindegy, hogy a hónap melyik szakaszában teszünk ajánlatot az ügyfélnek!
Képzeld el, hogy havi 50 000 forintot szánsz étteremre. A hónap végén ebből már csak 15 000 forint marad, amikor a barátaid szerveznek egy vacsorát. Ott pont elköltöd a maradék pénzt, de mégis, a vacsora kevésbé esik jól, mint máskor. Ismerkedj meg a bottom-dollar hatással! Soster 2014-es tanulmányában vizsgálta, hogy a hitelkártyás fizetés hogyan kapcsolódik […]
Benjamin Franklin hatás: Miért érdemes apró szívességet kérni az ügyféltől?
Van egy kollégánk, akit nagyon nem kedvelünk. Egy nap megkér minket, hogy segítsünk neki valamiben. Eleinte húzzuk a szánkat, de idővel rájövünk, hogy élvezzük a közös munkát vele, és az eredeti negatív érzéseink megváltoznak. Ez az attitűdváltás kiváló példa a Benjamin Franklin hatásra! Jecker és Landy 1969-es kutatása arra irányult, hogy megértsék, vajon egy személy […]
Felesleges viták a munkahelyen: Ismerd fel a kerékpártároló hatást!
Bizonyára Veled is előfordult már, hogy egy megbeszélésen ültél, és egyszer csak azt vetted észre, hogy hosszan folyik a vitatkozás teljesen jelentéktelen dolgokról. Ismerkedj meg a kerékpártároló hatással (bikeshedding)! Holmes és Zimmermann 2016-os tanulmányukban felhívták a figyelmet arra, hogy a szoftvermérnökök gyakran elakadnak egyszerű problémákon, miközben nagy adathalmazokat dolgoznak fel. Több időt fordítanak arra, hogy […]