Egy család megnézi kedvenc focicsapatának bajnoki mérkőzését. Mint mindig, az apuka viseli a „szerencsét hozó” mezét. Ragaszkodik hozzá, hogy viselje, mert úgy gondolja, hogy ez növeli a csapat győzelmi esélyeit.
Ismerje meg a kontroll illúziójának jelenségét! Ismerős?
Ellen Langer 1975-ös kutatásában rávilágított arra, hogy az emberek nagyobb önbizalommal viseltetnek a szerencsejátékokban, ha úgy érzik, hogy valamilyen módon befolyásolhatják az eredményt. Langer kísérletei során a résztvevők több pénzt tettek fel, amikor egy bizonytalan ellenféllel játszottak kártyát, és nagyobb értéket tulajdonítottak azoknak a lottószelvényeknek, amelyeket saját maguk választottak ki.
Ez a kognitív torzítás mindennapi döntéseinkben és viselkedésünkben is megjelenhet, például amikor szerencsejátékot játszunk vagy sporteseményeket nézünk. A hamis kontrollérzet hozzájárulhat például a szerencsejáték-függőség kialakulásához, amikor az egyén azt hiszi, hogy különleges készségekkel vagy tudással rendelkezik, amely előnyhöz juttatja.
Az üzleti életben az irányítás illúziója gyakran megjelenik a vezetői döntéshozatal során. A vezetők hajlamosak túlbecsülni a saját befolyásukat a vállalat teljesítményére, ami túlzott önbizalomhoz és rossz döntésekhez vezethet. Például, amikor egy cégvezető úgy véli, hogy személyes jelenléte és döntései kritikusak a sikerhez, figyelmen kívül hagyhat fontos piaci tényezőket és külső hatásokat.
Egy projektvezető, aki azt hiszi, hogy ha minden feladatot ellenőriz és jóváhagy, biztosan sikeres lesz a projekt. Azonban ez az illúzió túlzott munkaterheléshez vezethet, és figyelmen kívül hagyhatja a csapat többi tagjának kompetenciáit, ezzel rontva a projekt hatékonyságát és a csapatszellemét. Ismerős?:)
Forrás: Langer, E. J. (1975). The illusion of control. Journal of Personality and Social Psychology, 32(2), 311-328.